Múlt héten a jóga óráról mosolyogva, jó érzéssel, vidáman indultam haza. Dagadt a mellem a büszkeségtől, hogy egyedül elmentem az órára, megértettem magam, kiléptem a komfortzónámból. Tele voltam optimizmussal, mert arra gondoltam, hogy a kezdeti nehézségek elsimulni látszódnak. Lucának az eredeti tervek helyett találni kellett szállást Budapesten, Sebinek gimnáziumi helyet kellett találni itt helyben, én pedig be voltam zárkózva magamba.
Ehhez képest, Lucának úgy tűnt lett egy cuki albérlete, ami még belefért a büdzsébe, Sebit felvették a waldorf iskolába, a két kicsi számára is kaptunk levelet, miszerint szeptemeber 11-én várják őket a 4. és az 1. osztályba, én meg elkezdtem órára járni.
Így nagy boldogan tekertem haza, amikor megtudtam, hogy sajnos mégsem fog összejönni Lucának a szállás. Mire haza értem, már végtelenül sajnáltam Lucát, hogy megint hoppon maradt. Volt még egyéb lehetősége is, de azért ez a kis szobácska volt a top1. Másnap természetesen éppen a fennmaradó lehetőségeket tárgyaltuk ebéd közben, amikor megszólalt a telefonom. A vonal végén Andrea volt, aki a lehetséges kollégiumi elhelyezést intézte, és elmondta, Lucának biztos helye van ott. Megosztott még néhány infót, és elmondta, hogy kapni fogunk egy levelet, amiből az összes többi részletet megtudjuk. Így történt, hogy most már véglegesen megnyugodhattunk, Luca felől is.
Sebi a júliusi szülinapjára jegyet kapott a Powerwolf augusztusi koncertjére, amit tőlünk kb. 2 órára lévő kisváros szélén egy kolostorban tartottak. Eredetileg Danival ment volna és egy barátjával, Ábellel. Ábel a hét közepén meg is érkezett, és akkor tudtuk meg, hogy neki nem sikerült már jegyet kapnia koncertre. Végül Dani odaadta a jegyét Ábelnek, és amíg ők a koncerten voltak, addig mi ketten bejártunk egy helyes kis erdőt a kolostor közelében, és Giessen barátságos főutcáját is, aminek amolyan soproni hangulata volt, de a sétálóutca közepén egy bronzszobor csoport van, ami nagyon is tipikus német emberek egy pillanatát jeleníti meg, ahogy a vásárlásból megállva beszélgetnek egy kicsit. Nekem nagyon tetszett, meleg hangulatot áraszt magából az a három emberalak.
A koncertnek 23 óra után lett vége, és a fiúk a hazafelé vezető úton rendesen ki is dőltek, annak ellenére, hogy mindketten nagyon fel voltak dobva a koncert élményétől. Sebi egy darabig még a felvételeit nézegette, mielőtt elnyomta az álom. Itthon aztán nem is tudta hirtelen, hol is van, amikor felébredt az utazás végén. Összességében én nagyon élveztem ezt a kis kiruccanást, nyugis sétát. Összesen kb 5 órát mászkáltunk Danival, ami a napi adag mozgásnak is betudható volt.
Annak idején, amikor Momó volt picike, beléptem a La Leche Ligába, ami egy nemzetközi szoptatós kör. Ott ismertem és kedveltem meg Orsit, akivel összesen egyszer találkoztunk, de nagyon sokat beszélgettünk levelezésen keresztül. Ők éppen abban az időszakban költöztek ide Németországba, így a személyes találkozók továbbra sem voltak lehetségesek, és lassan lassan ők is és mi is kinőttünk a szoptatásból, más irányt vett az életünk. Tavasszal aztán ismét eszembe jutottak, és megkerestem Orsit, pontosan hol is élnek az országon belül, és meglepetésemre és örömömre láttam, hogy ők is ebben a tartományban vannak. Így aztán felvettem vele a kapcsolatot ismét, és kérdezgettem tőle főleg az iskolákkal kapcsolatban. Ő készségesen válaszolt, és jókat beszélgettünk. Aztán miután elolvasta a "sebisuli és nyelvtanfolyamok" című posztot, felhívott, és felajánlotta, hogy eresszük össze a fiainkat, az biztosan segítene Sebinek a nyelvtanulásban. Akkor is örültem ennek a lehetőségnek, de éppen a nyári utazgatások, és vendégségek előtt voltunk, így tolódott a dolog.
Sebi német órái ma véget értek, és 2 hét pihenő után jön a mélyvíz. Így felhívtam Orsit, és meg tudtunk beszélni egy hétvégi “összeeresztést”. A fia önkéntes munkán vesz részt majd szombaton, ami éppen egy fiatalokból álló esti “hepajkodásról” fog szólni, és oda mehetne Sebi is. 20-25 fiatal fog összegyűlni, és érzik majd jól magukat. Ennél közelebbit sajnos még nem tudok, de izgalmasnak tűnik a dolog. Sebi kicsit izgul, de ráállt a dologra, és ott is fog aludni, ha minden igaz, mert a buli 17 órától fog kezdődni, és valamikor este lesz vége. Rá is írt Orsi fiára, hogy kicsit megismerkedjenek, ne csak ott álljanak egyméssal szemben, mint két tök. Ha jól tudom, azóta is megy a diskurzus, aminek nagyon örülök,mert Sebi csak akkor tart fenn bármit, amennyiben érdekli. Tehát ez a dolog úgy tűnik érdekli! :-)
És, ha netalán jól érezné magát ezekkel a fiatalokkal, jövő héten majd mennek egy tóhoz is táborozni, ahol fürdeni és jetskizni is fognak.
Szóval Sebi a frissen szerzett német tudását most átültetheti egyből a gyakorlatba is. :-)
Luca közben tegnapelőtt megérkezett Budapestre. Nagyon izgult egész héten, és sokáig tartott az összepakolása is, mert nehezen tudta rendszerezni, mi is az, amit vinnie kell. Végül egy nagy sporttáskába és 2 kisebbe pakolt, ami remélhetőleg elég lesz majd neki az elkövetkező durván 6 hétre. Tegnap hajnali 3-kor indult a vonata, ahová Danival együtt vittük ki, és délután fél4-re érkezett meg a Kelenföldi pályaudvarra, ahonnan Zsuzsi barátnőm fuvarozta el hozzájuk, és ott töltötte az éjszakát. Mivel szerda volt, így mobility is volt, amire Zsuzsi kis rábeszéléssel elvitte Lucát is, és ő nagyon jól érezte magát rajta, igaz ma minden porcikáját érzi… Tegnap beköltözött új otthonába a kollégiumba, ahol találkozott a nevelő tanárjával, és a szobatársaival is. Mivel eddig úgy tudtuk, hogy csak 1 szobatársa lesz, kicsit lelombozó volt, amikor kiderült, hogy 3, de Luca gyorsan túltette magát ezen a nehézségen, főleg mert a tanárt végtelenül kedvesnek találta, és mert egyből talált egy barátnőt is magának, akivel az egész estét végig beszélgették. Remélhetőleg ez így is marad, és jól fogja érezni magát a kollégiumban. Persze, ha adódna más lehetősége, nyitott lenne arra is. Ma pedig kezdetét vette számára az iskolaidő egy két napos verőcei osztálykirándulással.
A három fiúnak még van 2 hete, kíváncsi leszek, mennyi feszültség fog kisülni az izgalmuk miatt. Én azért optimista vagyok, hogy túl éljük. :-)
